Végrehajtás munkabérből – ezekből a jövedelmekből 1 forintot sem vonhatnak le!









Végrehajtás munkabérből – ezekből a jövedelmekből 1 forintot sem vonhatnak le!

 Milyen jövedelmek mentesek a végrehajtás alól?

 a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása,


az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,
az átmeneti segély,
a rendszeres szociális segély,
az időskorúak járadéka,
a munkanélküliek jövedelempótló támogatása,
az ápolási díj,
az anyasági segély,

a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
a megváltozott munkaképességű személyt megillető juttatás,
átmeneti jövedelem-kiegészítés,
átmeneti járadék,
bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka,
a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,
az ösztöndíj (a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével),
a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
a fogyatékossági támogatás


Még több közérdekű cikk itt található: KATTINTS IDE

A teljes cikk itt található:

Támogatások méltányosságból – több van, mint gondolnád – így kell igényelned, hogy meg is kaphasd!









Milyen jövedelmek mentesek a végrehajtás alól?

 a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása,
az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,


az átmeneti segély,
a rendszeres szociális segély,
az időskorúak járadéka,
a munkanélküliek jövedelempótló támogatása,
az ápolási díj,
az anyasági segély,
a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
a megváltozott munkaképességű személyt megillető juttatás,
átmeneti jövedelem-kiegészítés,


átmeneti járadék,
bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka,
a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,
az ösztöndíj (a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével),
a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
a fogyatékossági támogatás

 Még több közérdekű cikk itt található: KATTINTS IDE

A teljes cikk itt található:

Ingyenes készpénzfelvétel – erre nagyon vigyázz ha a hónap végén veszel fel pénzt!









Arról mindenki tud, hogy havi 2 alkalommal magánszemélyek ingyen vehetnek fel pénzt a bankszámlájukról, maximum 150 ezer forintig.Ez egyfajta rezsicsökkentés címszó alatt futott….A vállalkozásoknak ez a lehetőség nem létezik, ami azért érdekes, mert tudjuk, hogy rengeteg a kényszervállalkozó az országban, akik örülnek, hogy kijönnek a havi kis keresetükből, de ezt csak így margóra jegyezzük meg.
Nos szép és jó dolog a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel automatából, de ha nem vagyunk elég körültekintőek, akkor ezért is fizetni fogunk  
A lehetőség nem csupán saját bankunk automatáira vonatkozik, idegen automatából való készpénzfelvételre is.


Tehát a lustábbak előnyben, csak a legközelebbi ATM-ig kell elfáradnunk….lustaság alól kivétel lehet az is, ha valaki olyan településen él, ahol csak 1 automata van, szereti, nem szereti abból kell pénzt felvennie!
Itt kezdődnek a gondok.A banki tranzakciók esetében nem az számít, hogy mikor történik meg az esemény maga, hanem az, hogy a tranzakciót mikor könyvelték le.Miről is beszélünk.

 Ha hónap vége felé közeledve, mondjuk egy péntek vagy szombat eset elsétálunk az idegen banki automatához és felvesszük a pénzünket, azt hisszük jók vagyunk, hiszen adott hónapban ez a 2. felvételünk, tehát ingyenes! TÉVEDÉS!Ugyanis a péntek esti vagy szombat esti készpénzfelvételt csak maximum hétfőn könyvelik és ha hétfőn már új hónap van, akkor az történik, hogy az előző hónapban nem használtad fel az ingyenes keretedet, az új hónapban pedig tudtodon kívül túl fogod azt lépni.

 MEGOLDÁS >> ne hagyd utolsó napokra az ingyenes lehetőséget vagy ha valamiért mégis így alakul, akkor saját automatából tedd meg ezt!

 Még több közérdekű cikk itt található: KATTINTS IDE

Forrás itt található:
http://palyazatfigyelo.info/2016/01/26/ingyenes-keszpenzfelvetel-erre-nagyon-vigyazz-ha-a-honap-vegen-veszel-fel-penzt.php

CSALÁDOK FIGYELEM - VÁLTOZNAK A CSOK SZABÁLYAI - 6 FONTOS MÓDOSÍTÁS JÖN FEBRUÁRTÓL! - 1,2 GYERMEKESEK IS ÖRÜLHETNEK!









Változnak az otthonteremtési támogatás szabályai; a cél az, hogy minden magyar család a lehető legolcsóbban juthasson otthonhoz – mondta Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón. Megerősítette, két kormányrendeletbe foglalják február folyamán a program korábban rendelet- és szabálymódosításokban rögzített kereteit. Ezek egyike a régi, míg a másik az új építésű lakásokkal kapcsolatos.




Átlátható, világos szabályokat szeretnénk, amelyek között nemcsak a jogtudósok igazodnak el – fogalmazott az államtitkár.

 Tuzson Bence közölte: az egy- és kétgyermekes családok is igénybe vehetik a támogatást, akkor is, ha van másik ingatlanjuk, a 30 millió forintnál értékesebb otthonokra is igénybe vehető lesz a 10 milliós államilag támogatott hitel, eltörlik az energetikai tanúsítvány kívánalmát, mozaikcsaládok is élhetnek a lehetőséggel, továbbá nem összkomfortos ingatlan is vásárolható lesz ily módon.


Utóbbi kapcsán megjegyezte, az ország egyes részein nincsen kiépített csatorna- vagy ivóvízhálózat. Megjegyezte: az év elejétől, visszamenőleges hatállyal érvénybe lépő rendelkezés alapján 2015 elejétől lehet visszaigényelni az ingatlanok áfáját.

 Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arról beszélt: az új otthonteremtési program elindítását az tette lehetővé, hogy a magyar gazdaság stabil lábakon áll, növekszik, a költségvetési hiány alacsony, az államadósság pedig csökken. “A program elindítása tehát annak köszönhető, hogy a magyar reformok működnek” – jelentette ki.

Egy országos felmérésre hivatkozva az államtitkár azt közölte: a lakosság több mint négyötöde támogatja az otthonteremtési intézkedéseket, a 40 év alattiak körében pedig 95 százalékos az áfacsökkentés támogatottsága.

 A közérthetőség, a jobb áttekinthetőség érdekében a kormány rövidesen külön rendeletben foglalja össze az új és a használt lakásokkal kapcsolatos szabályokat – tette hozzá, hangsúlyozva, a program lezárhatja a devizahitelezés és az ebből fakadó eladósodás, valamint kevés lakásépítés korszakát, ami a baloldali kormányzás “egyik legsúlyosabb öröksége” volt.

 Az otthonteremtés véleményünk szerint nemzeti ügy, e nélkül a polgári berendezkedés sem lehet teljes – tette hozzá Dömötör Csaba.
Még több közérdekű cikk itt található: KATTINTS IDE

A teljes cikk itt található:

ADÓSOK FIGYELEM - ÍGY VÁLTOZOTT A TARTOZÁSELENGEDÉS, ADÓSSÁGELENGEDÉS!









Mi a méltányolható lakásigény?

 A családi csődvédelembe belépő személyek ingatlanát a csődbiztos árverésre bocsáthatja, ha úgy látja, hogy a család túl nagy vagy túl drága ingatlanban él. A méltányolható lakásigény fogalma mögött egyszerű megfontolás áll: aki több millió vagy több tízmillió forinttal tartozik, az ne akarjon nagylábon élni, hanem adja el a lakását-házát. A bevétel egy részéből vegyen kisebb lakást vagy esetleg ugyanakkorát egy rosszabb környéken, az árának másik részét fordítsa a kiegyenlítetlen tartozás kifizetésére. A kérdés: ki él nagylábon?




A szeptember eleji kormányrendelet szerint egy fő legfeljebb egyszobás lakásban lakhat, két fő kétszobásban, ennél több személy pedig személyenként fél szobával emeli a méltányolható szobák számát


Akármennyien is laknak egy ingatlanban, ha ötnél több lakószoba van az épületben, akkor az már nem méltányolható, és a csődbiztos kötelezheti az adóst, hogy adja el az ingatlant, és költözzön kisebbe – vagy kikerül a csődvédelem alól.

 Az egy lakásban élők számát lakcímigazolvány alapján állapítják meg.

 Gyermektelen házaspár esetén a rendelet engedményt tesz: ha a házaspár korábban a szocpol-támogatás miatt egy vagy két gyermeket vállalt, de még nem született gyermekük vagy a vállalt kettőből csak az egyik jött világra, akkor úgy kell tekinteni, mintha két gyermekük lenne.

 A rendelet kitér arra is, hogy mekkora értékű ingatlan méltányolható. Két lakószoba (45–60 négyzetméter) esetén a méltányolható ár

 1. Budapesten 12,75 millió forint,
2. Budapest környékén 10,2 millió forint,
3. megyei jogú városban és ezek agglomerációjában 7,7 millió forint,
4. más városban 7,6 millió forint,
5. községekben 5,5 millió forint.

 A magáncsődbe belépő ügyfelek akár havi 25 000 forint támogatást is kaphatnak tartozásaik rendezésére

 2015 szeptembere a magáncsődről szóló törvény folyamatos csiszolgatásával telik. A finomhangolás részleteként kiderült, hogy csődben részt vevők havi 25 000 forintos állami támogatást kaphatnak a havi bevételeik mellé. A támogatásra vonatkozó kérelmet a főhitelezőnek kell benyújtani. A támogatás kizárólag a főhitelezővel szembeni hitel- vagy lízingtartozás kiegyenlítésére számítható be, vagyis az adós egy fillért sem lát közvetlenül a támogatásból – azt az állam egyenesen a főhitelezőnek küldi meg. A rendelet szerint a támogatás az egyezség megkötésének pillanatában fennálló tőketartozás évi 3,8%-a lehet, és nem haladhatja meg a havi 25 000 forintot.

 Ha a főhitelező (vagyis a bank) úgy ítéli meg, hogy a támogatási kérelem támogatható, akkor pozitívan bírálja el a kérvényt. Erről a támogatásról a főhitelező és az adós külön megállapodást köt.

 A részletek
A magáncsőd vagy családi csődvédelem lényege, hogy a bírósági végrehajtáshoz képest méltányolható feltételekkel segítse az adóst a tartozása visszafizetésében. A magáncsődöt csak olyan adósok igényelhetik, akiknek ugyan jelentős tartozásuk van, de van akkor havi bevételük, illetve ingó- és ingatlanvagyonuk, hogy abból legalább részint vissza tudják fizetni tartozásukat.

A magáncsőd igénylése kapcsán az első pillanattól világos volt, hogy a szorult helyzetbe került, ráadásul vagyonnal és komoly bevétellel rendelkező adósokon nem segít. A törvény szövegének pontosítása és elfogadása után derült ki a végrehajtást szabályozó rendeletekkel, hogy kik és milyen feltételekkel igényelhetik a magáncsődöt.

 1. Mivel a magáncsőd az első körben azok számára elérhető, akiknek a lakhatását fenyegeti veszély, fontos tudnivaló, hogy a bajba került adós mekkora lakást tarthat meg, és mekkora lakás számít luxusnak. Ha egy adós az utóbbi kategóriába tartozó lakással vagy házzal rendelkezik, akkor kötelezhetik őt, hogy az ingatlant eladja.

 Az egyik meghatározás szerint a lakók számától függően a következő lakásigény méltányolható:

 egy személy: egy lakószoba; két személy: két lakószoba; három személy: két és fél lakószoba; négy személy: két egész és két fél lakószoba; minden további személy: plusz fél szoba/fő, de nem lehet több 5 lakószobánál.

 Figyelembe kell venni gyermektelen szülők esetén két gyermeket, egygyermekes szülők esetén további egy gyermeket. Fél szoba az a lakószoba, amelynek alapterülete 6 és 12 négyzetméter között van. Ha egy szoba hasznos területe 30 négyzetméternél nagyobb, akkor két szobának kell számítani. Ha a nappali, az étkező és a konyha közös térben van és alapterülete meghaladja a 60 négyzetméter, akkor 2 szobának számít.

 A méltányolható lakásnak még egy kritériumnak meg kell felelnie, mérettől függetlenül: értéke nem léphet át bizonyos mértéket. Ennek kiszámításához a következő táblázat nyújt segítséget:

 Méltányolható lakásigény

 2. Az adós akár havi 25 000 forintot kaphat az államtól, ha a főhitelezővel meg tud állapodni. Ez azt jelenti, hogy ha a bank rábólint az adós kérésére, és zöld utat enged az állami támogatásnak, akkor az adós helyett az állam fizet a banknak havonta legfeljebb 25 000 forintot (egészen pontosan: “az egyezség megkötésének időpontjában fennálló tőketartozás évi 3,8%-ának megfelelő összeget, de legfeljebb 25 000 forintot”).

 3. Habár a fent idézett rendelet szerint az adós kényszeríthető arra, hogy a nem méltányolható nagyságú vagy értékű ingatlanából kiköltözzön, bizonyos ingóságok és bevételek érinthetetlenek. Ide tartoznak a következő tételek: “a mindennapi élet olyan alapvető használati tárgyai, mint a mosógép, hűtőszekrény, kerti gép, haszonállat, díszállat, tankönyv, gyerekjáték és alapvető élelmiszer, a fűtőberendezés, az egy évre elegendő szilárd tüzelőanyag, a gyógyszer, a szociális ellátások, a családtámogatások, a mozgáskorlátozottak, árvák, vakok ellátásai, továbbá az ajándékok, adományok, pénzbeli támogatások – amennyiben ezek összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, valamint ha további feltételek is teljesülnek.”
4. Szintén kormányrendeletben szabályozták, hogy hogyan lehet megállapítani az adós vagyonának forgalmi értékét. A szöveg szerint: “az adós vagyonának egyes elemeire vonatkozó, pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az átlagos piaci viszonyok között, független felek között általában elérhető piaci ár”.

 Még több közérdekű cikk itt található: KATTINTS IDE

A teljes cikk itt található:

MUNKANÉLKÜLIEK FIGYELEM - IDÉN ENNYIT KELL MINDEN HÓNAPBAN FIZETNETEK AZ ÁLLAMNAK!









2016. január 1-ől emelkedett a TB összege – ennyit kell fizetned!

 Változott a TB 2016. január 1-től!

 Járulékfizetési kötelezettséget érintő változás.




TB – 2016. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.050 forint.Idén is volt egy emelés, 6930 forintra emelték a TB hozzájárulást, amely jövőre ismét emelkedik, jövőre már havi 7050 forintot kell fizetnünk!


2015. január 1-jétől már nem kell korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól a korkedvezmény rendszere kivezetésre került a Tbj-ből.Ettől függetlenül mégis úgy néz ki, hogy évről évre többet kell fizetnünk!

 2016. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7050 forint!

 Járulékalapot képező jövedelmet érintő változások:

 A külföldi jog szerint megkötött munkaszerződés alapján kapott jövedelem esetére pontosításra került a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja, ezért 2015. január 1-jétől az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában járulékalapot képező jövedelem a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj.

 Bejelentkezés a járulék fizetése alá

 Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek be kell jelentkeznie az adóhatósághoz a ’T1011-es nyomtatványon (2014. évre vonatkozóan a 14T1011-es nyomtatványon) a változást követő 15 napon belül. Az adatlap feldolgozását követően az adóhatóság az adózót nyilvántartásba veszi, és a befizetéshez szükséges csekkek postázását is biztosítja.

 A bejelentkezéshez szükséges dokumentumok (a ’T1011-es nyomtatványon kívül):

 – személyazonosításra alkalmas igazolvány,

 – lakcímkártya,

– adóigazolvány,

 – TAJ kártya,

 – meghatalmazás, amennyiben nem az igénylő jár el az ügyben

 Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.

 Az állami adóhatóság a járulékfizetésre kötelezett magánszemélyek adatairól havonta elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

 A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult, annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátást igénybe tudja venni, 2013-ban havonta 6660 Ft (naponta 222 Ft) összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére volt kötelezett. 2014. január 1-jével a járulék összege havi 6810 Ft és napi 227 Ft-ra emelkedik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) 19. § (4) bekezdése szerint.

 A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 2014. január 1-jétől a korábbinál több esetben mentesül az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék fizetése alól. Amennyiben keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott, ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, valamint egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, úgy továbbra sincs egészségbiztosítási szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége, továbbá két új kategóriával bővült a mentesülés köre, egyrészt az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység szünetelése alatt, másrészt amennyiben a foglalkoztatás tartama a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.
Még több közérdekű cikk itt található: KATTINTS IDE

Forrás : www.nav.gov.hu 

A NYUGDÍJ MÁR NEM JÁR SENKINEK ALANYI JOGON - ÖN TUDOTT RÓLA?









Tudjuk, és érezzük, hogy valami nem stimmel a magyar nyugdíjrendszerrel, és a nyugdíjakkal kapcsolatban, mégis olyan érzésünk van, mintha valamit nem tudnánk. Való igaz, hogy elég nehéz ennek a nyugdíjdrámának a végére járni, ezért álljon most itt 3 olyan tény, amely még nem ivódott be a köztudatba.- írja profitline.hu



Az alaphelyzettel mindenki tisztában van, vagyis a nyugdíjasok már most is rosszul élnek, és ránk sem vár alap esetben szebb jövő. Erre fényes bizonyíték, amit a nyugdíjkalkulátor mutat, hiszen itt ki tudjuk számolni, hogy mekkora állami nyugdíjra számíthatunk. Azonban nagy kérdés, hogy ezt tényleg megkapjuk?


Nem jár alanyi jogon az állami nyugdíj!

Bármennyire is furcsán hangzik ez tény. 2012-ben ugyanis a társadalombiztosítás intézményét az alaptörvényből törölték, vagyis már nem szerepel az alkotmányban. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az állam bármikor dönthet úgy, hogy 10-20%-kal csökkenti a nyugdíjakat, vagy akár még drasztikusabban. Íme, az Alkotmány idevonatkozó paragrafusai:

„XIX. cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

 (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.

(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.

(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi
alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.”

Nem szeretnénk minden egyes szót elemezni, és feltétezésekbe bocsátkozni, de rendkívül sok a feltételes módban megfogalmazott mondat, vagyis ha történik velünk szemben egy sérelem (nyugdíjcsökkentés, kórházi ellátásért pénzfizetési felszólítás), akkor nincs hova panaszt tenni, mert az Alkotmány nem véd minket. Biztos, hogy a nyugdíjas megélhetésünket érdemes kitenni egy ekkora óriási kockázatnak?

Még több közérdekű cikk itt található: KATTINTS IDE

A teljes cikk itt található:

Óriási hír ha családi háza van – mindenképpen jön a felújítási pályázat









Készül a családi házak energetikai felújítási pályázata.

 Most készül a családi házak komplex energetikai korszerűsítését lehetővé tevő pályázatcsomag, a tulajdonosok várhatóan augusztustól pályázhatnak hitelre – válaszolta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére.


A parlament honlapján megjelent válaszában az államtitkár leszögezte: a kormány számára fontos, hogy olyan programokkal támogassa a családokat, amelyeknek köszönhetően a háztartások energiafelhasználása csökken. Ennek jegyében született döntés az Otthon Melege Program folytatásáról is, amelynek keretében kidolgozás alatt áll a családi házak komplex energetikai korszerűsítését lehetővé tevő pályázatcsomag.

Fónagy János kitért arra, hogy egy tavaly novemberi kormányhatározat alapján megkezdődött a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) rögzített elvárások teljesíthetőségének a felülvizsgálata.

 Még több közérdekű cikk itt található: KATTINTS IDE

A teljes cikk itt található:

Lakástulajok, albérletesek figyelem – márciustól durván büntetnek ezért és még igazuk is lesz!









Figyelem – Január 1-jével új tűzvédelmi szabályokat vezettek be – MINDENKIT ÉRINT!

 Január 1-jével új tűzvédelmi szabályokat vezettek be, amelyek kihatnak a társasházakra is. Az új szabályokat legkésőbb március 31-ig kell teljesíteni.
A tűzvédelmi szabályzatoknak a jövőben tartalmazniuk kell azok készítőjének nevét, elérhetőségét és aláírását. Az intézkedés javíthat a korábban készült vagy a lépcsőházakban eddig kifüggesztett szabályzatok minőségén, és nagyobb felelősséget is jelent a Magyar Közös Képviselők Egyesülete (MaKKE) szerint.
Növekvő tendenciát mutatott a lakástüzek száma az elmúlt tizenöt évben: 2002-ben 6462 lakástűz volt Magyarországon, míg 2012-ben 9029. A tűzesetek több mint felét az elavult és tűzveszélyes elektromos hálózatok és a fűtőberendezések okozták – közölte a MaKKE.
A jogszabály a háromszintesnél magasabb, tíznél több lakó- és üdülőegységet magukban foglaló épületek, épületrészek tulajdonosait kötelezi a szabályzatok elkészítésére, a rendeletben a közös képviselő és az intézőbizottság elnöke a megjelölt felelős.

 Ezek hiányában a tulajdonosoknak kell írásban kidolgoztatniuk a tűzjelzés tartalmi követelményeit, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait, a lakók, illetve az ott tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait, a tárolásra, a nyílt láng használatára és a dohányzásra, valamint a tüzelő- és fűtőberendezések, az elektromos berendezések, a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára, továbbá a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó előírásokat.

 Új rendelkezés, hogy jövőre már részletesebb dokumentációt igényel a beépített tűzjelző, illetve a beépített tűzoltó-berendezés.

 A MaKKE egyébként ingyenes szakmai tanácsadással segíti a közös képviselőket.

Még több közérdekű cikk itt található: KATTINTS IDE

A teljes cikk itt található:

Élettársi kapcsolat szabályozása – itt van, amit érdemes tudni róla!






 



Élettársi kapcsolat szabályozása – itt van, amit érdemes tudni róla!

 Az élettárs esetében nincs apasági vélelem, tehát az anya élettársa automatikusan nem, csak apasági elismerő nyilatkozat vagy az apaság bírósági megállapítása után tekintendő a gyermek apjának. Élettársak közösen nem fogadhatnak gyermeket örökbe, és az egyik élettárs nem fogadhatja örökbe élettársa vérszerinti gyermekét. Míg a házastárs gyermekét a házastárs köteles eltartani (mostohagyermek tartása), az élettársnak ilyen kötelessége nincs.

 Az élettársak esetében nincs a házassági névhez hasonló közös név felvételére lehetőség, bár ha egy élettárs szeretné felvenni élettársa nevét, erre a névváltoztatásra vonatkozó általános szabályok alapján lehetőség van, de ebben az esetben a névváltoztatás külön engedélyeztetni kell, és az eljárás költsége is magasabb.


Az élettársak esetében nincs a házastársi közös lakáshoz hasonló fogalom értelmezve. Ebből következően az élettárs csak szívességi lakáshasználónak minősül, ha élettársa tulajdonában álló ingatlanban lakik. Így a lakáshasználat bármikor indoklás nélkül megvonható tőle; a bérelt lakás esetén az élettárs csak akkor lakhat a lakásban, ha ennek lehetőségét a szerződésbe foglalták; illetve az élettárs nem jogosult az önkormányzati bérlakás bérlésének folytatására a lakást bérlő élettárs halála után.

A házastársaktól eltérően az élettársak közös végrendeletet nem készíthetnek. Végrendelet alapján történő öröklés esetén az élettárs jóval magasabb örökösödési illetéket köteles fizetni, mint a házastárs.

 Az élettárs jogosult elhunyt élettársa után özvegyi nyugdíjra, de a házastársakkal ellentétben 10 év együttélés szükséges a jogosultság megállapításához. Az élettárs a kapcsolat megszűnése után nem jogosult tartásdíjra.

 Az élettárs a házastárssal ellentétben nem minősül automatikusan családtagnak a tartózkodási és letelepedési engedélyek kiadásakor, lehet ugyanakkor a családtagi státuszt kérvényezni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól, ha az élettársak legalább 1 évig együtt éltek, és egyikük magyar vagy más EU tagállam állampolgára, illetve az együttélés hosszától függetlenül, ha az élettárs a magyar vagy EU-állampolgár eltartottja. A menekültként vagy menedékesként elismert ember esetében az élettárs a házastárstól eltérően nem kap automatikusan menekült- vagy menedékes státuszt. Magyar állampolgár élettársa a házastárssal ellentétben nem honosítható kedvezményesen (a 3 éves magyarországi tartózkodás helyett 8 évre van szükség a magyar állampolgárság megszerzéséhez). Az élettárs nem jogosult diplomáciai útlevélre.
Az élettárs a házastárstól eltérően nem kérvényezheti élettársa holttá nyilvánítását vagy gondnokság alá helyezését, illetve az élettárs nem minősül preferált gondnoknak.

 Az élettársak számos további kérdésben részesülnek más elbánásban, mint a házastársak: így például köztisztviselő és közalkalmazott nem jogosult fizetés nélküli szabadságra élettársa külszolgálati kiküldetése esetén (a hivatásos és szerződéses katona élettársa viszont igen); az élettársak külön gyermekeinek számát nem lehet összeadni a nagycsaládosoknak járó kedvezmények és támogatások igénybevételére való jogosultság megállapításakor; gyermekgondozási díjat, családi pótlékot és gyermeknevelési támogatást a gyermek szülőjének házastársa igen, élettársa viszont nem veheti fel.

 Az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vétele[szerkesztés
2010. január 1-jétől az élettársak kérhetik a közjegyzőknél nyilvántartásba vételüket. A nyilvántartásba vétellel pluszjogok vagy -kötelezettségek nem illetik meg az élettársakat, a nyilvántartás csak a kapcsolat bizonyítását könnyíti meg.

 A házastársakhoz hasonló jogok és kötelezettségek[szerkesztés
Az élettársak a Ptk. szerint hozzátartozók, de nem közeli hozzátartozók; más jogszabályok azonban gyakran az élettársakat is beleértik a közeli hozzátartozó fogalmába és ez alapján az élettársak a házastársakkal azonos elbírálás alá esnek.

 Így például az élettárs a büntetőeljárás során megtagadhatja a tanúvallomást élettársa ellen; az élettársa által elkövetett bűncselekmény kapcsán feljelentés elmulasztása vagy bűnpártolás címén nem büntethető; jogosult élettársa helyett magánindítványt tenni; illetve az élettárs rovására elkövetett személyi vagyont károsító bűncselekmények csak az élettárs magánindítványára büntethetők.

 Az élettársakra a házastársakhoz hasonló szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.

 Az élettárs jogosult egészségügyi információkat kapni élettársa egészségi állapotáról, illetve akadályoztatása esetén dönteni annak kezeléséről. A házastárshoz hasonlóan az élettárs köteles és jogosult élettársa temetése ügyében eljárni.

 Az élettárs jövedelmét a házastárs jövedelméhez hasonlóan kell figyelembe venni a különböző rászorultság alapján járó szociális juttatások igénylésénél. Az élettársak a házastársakkal azonos feltételek mellett jogosultak kedvezményes lakáshitel felvételére, ill. lakásvásárlási célú állami garanciavállalás igénybevételére.

 A közös gyermek szülői felügyelete, elhelyezése, tartásdíja tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a felek házasságban vagy élettársi kapcsolatban éltek.

 Még több közérdekű cikk itt található: KATTINTS IDE

A  cikk itt található:

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)