A nyugdíjellátás alapját képező összegbe nem csak az átlagbér tartozik bele, hanem beszámításra kerülnek a jutalmak, és az év végi részesedések is. Ugyanakkor nem számítanak bele az alapba a 30 napnál hosszabb táppénzen töltött időszakok, amely így csökkenti a nyugdíj alapját képező összeget. Ezekből az összegekből le kell vonni az adott évben hatályos járulékokat, így kapva meg a korrigált keresetet. Ezután következik az adókiszámítás, és a valorizáció. A valorizáció azt a folyamatot jelenti, amellyel felértékelik az adott év jövedelmét, ellensúlyozva az inflációs hatásokat. Ezután kerül sor az évenként figyelembe vehető keresetek, és osztószámok összegezésére.
Az osztószámok az egy adott évben azokat a napokat tartalmazzák, amelyeken az igénylőnek nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelme volt. Ezután az összes kereset elosztásra kerül az összes osztószámmal, amely révén megkapjuk a napi átlagkeresetet, amelyet ezután évesítenek, majd abból számolják ki a havi átlagkeresetet. Az így kapott havi átlag keresetet meg kell szorozni a szolgálati idő hosszából képezett szorzóval. Így megkapjuk azt az összeget, amelyet nyugdíjasként kapni fognunk.
|
Még több közérdekű cikk itt található: KATTINTS IDE
A teljes cikk itt található:
