Nyomtasd ki!
Segély az egészségi állapotromlás hatásainak enyhítésére
Egy váratlan, súlyos, vagy egy hosszan tartó betegsége miatt olyan anyagi helyzetbe kerülhet az ember, hogy a
mindennapi életvitelhez szükséges költségek rendezése mellett már nem tudja a betegsége gyógyulásához
szükséges gyógyszereit megvásárolni. Ilyen rendkívüli élethelyzetben, méltányolható feltételek fennállása
esetén lehetőség van arra, hogy az egészségbiztosító az Egészségbiztosítási Alap terhére méltányosságból
pénzbeli segítséget nyújtson. Az Országgyűlés által elfogadott költségvetés határozza meg az adott évben az
Egészségbiztosítási Alapból segélyre fordítható zárt pénzügyi keretet.
A segély megállapításának elengedhetetlen feltétele, hogy az anyagi problémát kiváltó élethelyzet
összefüggésben álljon az egészségbiztosítás által nyújtott és finanszírozott ellátásokkal, szolgáltatásokkal.
Méltányosságból engedélyezett segély az előző segélyben részesítést követő időponttól számított, egy éven
belül egyszer adható. Az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem csak az előző kérelem benyújtását
követően bekövetkezett egészségi állapotrosszabbodás igazolásával, rendkívül indokolt esetben
engedélyezhető.
A szolidaritás megfelelő érvényesülése érdekében, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet szerint a méltányossági kérelem
elbírálása során vizsgálni kell a kérelmező jövedelmi helyzetét.
A méltányossági jogkört a lakóhely szerint illetékes fővárosi, illetve megyei kormányhivatal egészségbiztosítási
pénztári szakigazgatási szerve gyakorolja, így segély kérelmét a nevezett hatósághoz kell benyújtania.
A kérelemről a kérelem hiánytalan beérkezését követő naptól számított 30 napon belül dönt az
egészségbiztosító. Amennyiben a kérelmező segélyben részesül, a megállapított segély összege az Adatlapon
feltüntetett címre postai úton kiutalással, vagy a megadott bankszámla számra banki átutalással történik.
Ki részesülhet segélyben?
– a biztosított,
– a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy (pl.: nyugdíjas, gyermekgondozási segélyben
részesülő, kiskorú) akkor ha, egészségi állapotában kedvezőtlen változás állt be és ennek következtében nehéz
anyagi helyzetbe került.
Milyen esetekben kérelmezhető az egyszeri segély?
Amennyiben a kérelmező egészségi állapotában kedvezőtlen változás állt be és az egészségkárosodás
következtében nehéz anyagi helyzetbe került és más elérhető forrás nem áll rendelkezése, úgy kérelmet
nyújthat be:
Gyógyszerköltségre, ha
– egészségi állapotának javításához, vagy szinten-tartásához olyan nagyobb mennyiségű, vagy
magas költségű gyógyszer szükséges, amely havi rendszerességgel jelentkezik,
– orvos-szakmai szempontok alapján indokolt gyógyszereinek rendszeres havi költsége a társadalombiztosítási
támogatás ellenére is meghaladja az 1 főre jutó nettó jövedelem 15%-át.
Természetbeni ellátások térítési díjának csökkentésére, ha
– az egyes egészségügyi, természetbeni ellátások (pl. a magas költségigényű különböző implantátumok, lézer
kezelések térítési díjához, illetve a nagyértékű, és/vagy nem támogatott gyógyszerek- és a gyógyászati
segédeszközök árához) méltányossági alapú támogatását kérelmező esetén valamely oknál fogva [pl. ha a kért
ellátást a kérelem elbírálása előtt igénybe vették, a vényt már kiváltották)] nincs lehetőség a kérelemnek
megfelelő méltányossági támogatás megállapítására. A segélykeret korlátozott jellege miatt a már kifizetett
ellátások jelentős költségéhez képest arányaiban csekély összegű segély nyújtására van lehetőség.
Pénzbeli ellátásokra nem jogosult anyagi nehézségeinek átmeneti enyhítésére, ha
– a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj folyósítása méltányosságból sem
engedélyezhető.
Jövedelemhatár a segély kérelem benyújtásához
– a közös háztartásban élők 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb
összegének (28.500-Ft) kétszeresét (57.000 Ft), egyedülálló esetében a két és félszeresét (71.250 Ft).
E szigorú jövedelem határtól a kérelmező által leírt összes körülményt figyelembe véve és mérlegelve, különös
méltánylást érdemlő esetben az eljáró szerv eltérhet.
A kérelem elbírálásához szükséges:
a) adatlap pontos, olvasható kitöltése, valamint írásos kérelem, mely tartalmazza mindazon indokokat,
melyekre tekintettel kéri a segélyben részesítését,
b) az Ön és az Önnel közös háztartásban élő(k) által – a kérelem benyújtását megelőző három hónapban –
megszerzett jövedelemről szóló nyilatkozat, c) a kérelem benyújtását megelőző egy éven belüli betegségét igazoló kórházi, orvosi igazolást,
d) a havi gyógyszerköltségről, javasolt gyógyhatású készítményekről szóló orvosi igazolás,
e) társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek kiváltását igazoló, névre szóló gyógyszertári nyugtát,
gyógyhatású készítmények, valamint vény nélküli gyógyszerek vásárlását igazoló számlát,
f) biztosítási jogviszony igazolása érdekében a pénzellátás folyósítását igazoló csekkszelvényt, nyugdíjszelvényt
vagy a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás.
(Adatlap a www.oep.hu honlapról tölthető le.)
Az adatlapot és a jövedelem nyilatkozatot a kérelmező tölti ki, a gyógyszerköltségről szóló igazolást a
háziorvossal, kezelőorvossal kell kitöltetni és orvosi bélyegzővel ellátni.
Az adatlapon szereplő minden kérdésre válaszolni kell, mert az elbírálás során a kérelemben előadott, és
rendelkezésére bocsátott adatok figyelembe vételével jár el a hatóság.
A hiányosan benyújtott kérelmet, az elbíráló egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv hiánypótlásra
visszaküldi, ami a kérelem elbírálásának idejét jelentősen meghosszabbíthatja.
A méltányossági kérelmet a beteg és annak képviselője, gondnoka, kiskorú esetén a kiskorú gondviselője
nyújthatja be.
A kérelemben előadott adatok ellenőrzése, továbbá a korlátozott anyagi keretek, és az esetleges visszaélések
elkerülése érdekében a méltányossági eljárás során az elbíráló szerv ellenőrzi a kérelemben foglaltakat.
Amennyiben az adatok valódiságáról az eljárás során kétség merül fel, akkor annak tisztázása érdekében az
egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv megvizsgálja a kérelmező jövedelmi és életkörülményeit.
Amennyiben a kérelmező szociális helyzetre (pl. téli tüzelő megvásárlása, gyermekek részére ruhanemű
vásárlása, iskolakezdéshez támogatás, lakásra felvett kölcsön visszafizetése) hivatkozva kéri segélyben
részesítését, úgy kérelmét teljesíteni az egészségbiztosítás terhére nem lehet, tekintettel arra, hogy az
Egészségbiztosítási Alapból kizárólag egészségügyi ellátásokhoz nyújtható támogatás.
Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv méltányossági jogkörében hozott határozata ellen nincs
helye fellebbezésnek. A határozat bírósági felülvizsgálatát pedig kizárólag semmisségére hivatkozva (a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 121. §) lehet
kérni.
Egy váratlan, súlyos, vagy egy hosszan tartó betegsége miatt olyan anyagi helyzetbe kerülhet az ember, hogy a
mindennapi életvitelhez szükséges költségek rendezése mellett már nem tudja a betegsége gyógyulásához
szükséges gyógyszereit megvásárolni. Ilyen rendkívüli élethelyzetben, méltányolható feltételek fennállása
esetén lehetőség van arra, hogy az egészségbiztosító az Egészségbiztosítási Alap terhére méltányosságból
pénzbeli segítséget nyújtson. Az Országgyűlés által elfogadott költségvetés határozza meg az adott évben az
Egészségbiztosítási Alapból segélyre fordítható zárt pénzügyi keretet.
A segély megállapításának elengedhetetlen feltétele, hogy az anyagi problémát kiváltó élethelyzet
összefüggésben álljon az egészségbiztosítás által nyújtott és finanszírozott ellátásokkal, szolgáltatásokkal.
Méltányosságból engedélyezett segély az előző segélyben részesítést követő időponttól számított, egy éven
belül egyszer adható. Az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem csak az előző kérelem benyújtását
követően bekövetkezett egészségi állapotrosszabbodás igazolásával, rendkívül indokolt esetben
engedélyezhető.
A szolidaritás megfelelő érvényesülése érdekében, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet szerint a méltányossági kérelem
elbírálása során vizsgálni kell a kérelmező jövedelmi helyzetét.
A méltányossági jogkört a lakóhely szerint illetékes fővárosi, illetve megyei kormányhivatal egészségbiztosítási
pénztári szakigazgatási szerve gyakorolja, így segély kérelmét a nevezett hatósághoz kell benyújtania.
A kérelemről a kérelem hiánytalan beérkezését követő naptól számított 30 napon belül dönt az
egészségbiztosító. Amennyiben a kérelmező segélyben részesül, a megállapított segély összege az Adatlapon
feltüntetett címre postai úton kiutalással, vagy a megadott bankszámla számra banki átutalással történik.
Ki részesülhet segélyben?
– a biztosított,
– a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy (pl.: nyugdíjas, gyermekgondozási segélyben
részesülő, kiskorú) akkor ha, egészségi állapotában kedvezőtlen változás állt be és ennek következtében nehéz
anyagi helyzetbe került.
Milyen esetekben kérelmezhető az egyszeri segély?
Amennyiben a kérelmező egészségi állapotában kedvezőtlen változás állt be és az egészségkárosodás
következtében nehéz anyagi helyzetbe került és más elérhető forrás nem áll rendelkezése, úgy kérelmet
nyújthat be:
Gyógyszerköltségre, ha
– egészségi állapotának javításához, vagy szinten-tartásához olyan nagyobb mennyiségű, vagy
magas költségű gyógyszer szükséges, amely havi rendszerességgel jelentkezik,
– orvos-szakmai szempontok alapján indokolt gyógyszereinek rendszeres havi költsége a társadalombiztosítási
támogatás ellenére is meghaladja az 1 főre jutó nettó jövedelem 15%-át.
Természetbeni ellátások térítési díjának csökkentésére, ha
– az egyes egészségügyi, természetbeni ellátások (pl. a magas költségigényű különböző implantátumok, lézer
kezelések térítési díjához, illetve a nagyértékű, és/vagy nem támogatott gyógyszerek- és a gyógyászati
segédeszközök árához) méltányossági alapú támogatását kérelmező esetén valamely oknál fogva [pl. ha a kért
ellátást a kérelem elbírálása előtt igénybe vették, a vényt már kiváltották)] nincs lehetőség a kérelemnek
megfelelő méltányossági támogatás megállapítására. A segélykeret korlátozott jellege miatt a már kifizetett
ellátások jelentős költségéhez képest arányaiban csekély összegű segély nyújtására van lehetőség.
Pénzbeli ellátásokra nem jogosult anyagi nehézségeinek átmeneti enyhítésére, ha
– a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj folyósítása méltányosságból sem
engedélyezhető.
Jövedelemhatár a segély kérelem benyújtásához
– a közös háztartásban élők 1 főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb
összegének (28.500-Ft) kétszeresét (57.000 Ft), egyedülálló esetében a két és félszeresét (71.250 Ft).
E szigorú jövedelem határtól a kérelmező által leírt összes körülményt figyelembe véve és mérlegelve, különös
méltánylást érdemlő esetben az eljáró szerv eltérhet.
A kérelem elbírálásához szükséges:
a) adatlap pontos, olvasható kitöltése, valamint írásos kérelem, mely tartalmazza mindazon indokokat,
melyekre tekintettel kéri a segélyben részesítését,
b) az Ön és az Önnel közös háztartásban élő(k) által – a kérelem benyújtását megelőző három hónapban –
megszerzett jövedelemről szóló nyilatkozat, c) a kérelem benyújtását megelőző egy éven belüli betegségét igazoló kórházi, orvosi igazolást,
d) a havi gyógyszerköltségről, javasolt gyógyhatású készítményekről szóló orvosi igazolás,
e) társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek kiváltását igazoló, névre szóló gyógyszertári nyugtát,
gyógyhatású készítmények, valamint vény nélküli gyógyszerek vásárlását igazoló számlát,
f) biztosítási jogviszony igazolása érdekében a pénzellátás folyósítását igazoló csekkszelvényt, nyugdíjszelvényt
vagy a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás.
(Adatlap a www.oep.hu honlapról tölthető le.)
Az adatlapot és a jövedelem nyilatkozatot a kérelmező tölti ki, a gyógyszerköltségről szóló igazolást a
háziorvossal, kezelőorvossal kell kitöltetni és orvosi bélyegzővel ellátni.
Az adatlapon szereplő minden kérdésre válaszolni kell, mert az elbírálás során a kérelemben előadott, és
rendelkezésére bocsátott adatok figyelembe vételével jár el a hatóság.
A hiányosan benyújtott kérelmet, az elbíráló egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv hiánypótlásra
visszaküldi, ami a kérelem elbírálásának idejét jelentősen meghosszabbíthatja.
A méltányossági kérelmet a beteg és annak képviselője, gondnoka, kiskorú esetén a kiskorú gondviselője
nyújthatja be.
A kérelemben előadott adatok ellenőrzése, továbbá a korlátozott anyagi keretek, és az esetleges visszaélések
elkerülése érdekében a méltányossági eljárás során az elbíráló szerv ellenőrzi a kérelemben foglaltakat.
Amennyiben az adatok valódiságáról az eljárás során kétség merül fel, akkor annak tisztázása érdekében az
egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv megvizsgálja a kérelmező jövedelmi és életkörülményeit.
Amennyiben a kérelmező szociális helyzetre (pl. téli tüzelő megvásárlása, gyermekek részére ruhanemű
vásárlása, iskolakezdéshez támogatás, lakásra felvett kölcsön visszafizetése) hivatkozva kéri segélyben
részesítését, úgy kérelmét teljesíteni az egészségbiztosítás terhére nem lehet, tekintettel arra, hogy az
Egészségbiztosítási Alapból kizárólag egészségügyi ellátásokhoz nyújtható támogatás.
Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv méltányossági jogkörében hozott határozata ellen nincs
helye fellebbezésnek. A határozat bírósági felülvizsgálatát pedig kizárólag semmisségére hivatkozva (a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 121. §) lehet
kérni.
Forrás itt található:
